Nem véletlen, hogy lassan másfél hónapja posztoltam utoljára, valahogy nem sok motivációm van rá. A bennem élő kis lájkkurvának nem tetszik, hogy - nyilván - sokkal kevesebb itt az interakció, mint anno a twitteren, arra a nácikeltetőre viszont nincs kedvem visszamenni.

Félelmetesen hatásos, feszesen írt ér rendezett, profi munka okos szerkezettel és tökéletes befejezéssel. Rég kellett ennyire összeszorítanom a seggemet egy film alatt.

A 15 éve teljhatalommal kormányzó miniszterelnök egy gyermekszegénységi kérdésre képes azt válaszolni a saját, tulajdon szájával, hogy erre a témára most nem készült fel, nem tud mit mondani rá, majd legközelebb, egyébként meg cigányok. Már ahhoz sincs kedvem, hogy trágár jelzőkkel illessem.

This fucks!

Ez a sztori eddig is nagyon szép volt (igazából mostanra a fél országnak az utcán kellene lennie), de ha ez igaz...

Egyáltalán nem terveztem, de most regisztrálni fogok Magyarék Tisza Világ appjába, mert csak azért is és demonstratíve és a kurva anyját a NER-nek.

One Battle After Another: Amikor DiCaprio felhívja a földalatti forradalmi mozgalmat, és a supervisor kapcsolásig bejátszanak neki egy várakoztató/liftzenét (azt hiszem, a Revolution Will Not Be Televised), hát az kész, majdnem leestem a székről. Szuper film, tele sok ilyen csodálatos pillanattal.

Westlake: The Ax: Szenzációs könyv, ami Westlake szokásosan nyers, száraz, takkra kiszámított stílusában mesél a kétségbeesésében gyakorló pszichopata gyilkossá vedlő kisemberről - a szatirikus thriller izgalmas burka alatt alatt kurva dühös kapitalizmusellenes szív dobog. A befejezés is szuper.

Happy Halloween!

Patricia Highsmith: 11: Nagyon erős novelláskötet, főleg a megszállottság és szorongás különböző formáiról, hol groteszk horrorba, hol felkavaró karakterdrámába, hol csúcs thrillerbe, hol szívfacsaró melankóliába csomagolva. Az egyik legjobbat (A hősnő) Highsmith 20 évesen írta - zseni volt a csaj.

Bár én egyáltalán nem voltam az I Saw The TV Glow-ért, úgy érzem, ez itt az alapanyag és az alkotó nagyon szép egymásra találásának esete lehet.

"Németh Szilárd gratulál Krasznahorkainak, és várja, hogy Wass Albertet is elismerjék" Nem hittem, hogy valaha tisztelet ébred bennem Németh Szilárd iránt, de az én szegénységi bizonyítványom, hogy fogalmam sem volt komikusi géniuszáról.

A 444 és a telex FB-ján is a röhögő reakciók vannak elsöprő többségben egy fiatal emberjogi aktivista veréséről, megalázásáról, kínzásáról szóló poszt alatt. A kommentek még elkeserítőbbek, sokszor simán undorítóak. A pokol segglyukában van ennek az országnak az értelmi és morális szintje.

Lehet, hogy ezen a ponton már senkinek nem mondok semmi újat, de nézzétek a The Studiót, mert szenzációs Hollywood-szatíra (néha a brit Office szekunderszégyen-mélységeiben) frenetikus szituációkkal, kb. Entourage szteroidon, kokainon, végletekig túltekerve. Az első három rész különösen csúcs.

Harmadvonalban és csinovnyik-szinten is belharcok, alapvető funkciók teljes összeomlása, nagy múltú intézmények lerohasztása fillérbaszás miatt. Esik szét az egész rendszer, gyerekek, nem csodálkoznék, ha a NER akkor se tudna már fennmaradni, ha megnyeri a jövő évi választást.

Az AI fegyvere az emberiség ellen nem az atombombák meg a háborúk lesznek, hanem CRINGE.

Eleinte tetszett, hogy teljesen más, mint minden addigi Alien, tetszettek a felvezetett karakterek és konfliktusok, még azt is kész voltam lenyelni, hogy kábé szőrén-szálán ki lehetne venni az egészből az Alient mint lényt/koncepciót/franchise-t, mert előbb szól húsz másik dologról, mint arról.

Gyönyörű, ahogy a Fidesz 10+ évnyi, ipari mennyiségben és módszerességgel termelt ocsmány, hitvány, aljas, undorító, férges, mocskos, mélygeci, életeket-karriereket tönkretevő lejáratások után most Semjén kapcsán eljátssza az üregük békéjéből döbbent-elkerekedett szemű, ártatlan nyuszikákat.

Weapons: Közel tökéletes. Mesteri a felépítése, a karakterek és a közeg viselkedése, a szálak összeérése. A leleplezésnél féltem, h elkúrják a végét, de az utsó 20 perc a chef's kiss, csodálatos. Utoljára a műfajban a Substance adott hasonlóan nagy (és sokrétű) élményt, azelőtt meg nem is tudom, mi.

Ez totál elment mellettem, de holy shit! Bigelow is back! www.youtube.com/watch?v=0w6w...

Deep Space Nine S7: Ez már a lejtmenete a sorozatnak, és az sem tett jót, hogy Jadzia karakterét meg kellett ölni való világbeli okok miatt (színésznő és faszkalap producer konfliktusa), és helyette be kellett hozni az utolsó évadra az újonc Ezrit. Jóval a több a langyi epizód, fogynak az ötletek...

Robert Redford playing a gentle incarnation of death, coming for a frightened old woman in The Twilight Zone episode "Nothing in the Dark" (1962). An extraordinary performance then, terribly bittersweet today

Ma már, de igazából évtizedek óta, egyszerűen nincsenek olyan kaliberű, súlyú, befolyású TOTÁLIS filmsztárok (nyilván Hollywood és a stúdiók változása miatt is), mint Robert Redford volt a 70es években. Amellett kurva tehetséges volt. És rengeteget tett a független filmes szcénáért. RIP Robert.

"Kunhalmi Ágnes indul a 2026-os választáson" Na jól van, fellélegezhet az ország.

Három megjegyzésem lenne: 1. Anyátok picsáját 2. Ha Cannes ennek tényleg teret enged, sóval kell behinteni a fesztivált 3. Anyátok picsáját

Election (2005): Jobbra emlékeztem. Igazából átlagos triádfilm a műfaj ezerszer látott toposzaival és karaktereivel - végig élvezetes, de semmilyen szinten nincs benne semmi különös. Egészen az utolsó negyed óráig. Ott kimutatja a foga fehérjét, és az azért megbasz. A gyerek arca felejthetetlen.

This is the coolest man in the UK. It's not even close.

“The Beast” (acrylic on canvas).

Feleségem saját készítésű ajándéka szülinapomra, avagy találj magadnak valakit, aki stb stb

A tökös, véres, fasza akciókat értékelem, de túl sokat akar túl rövid idő alatt - a Prey még szépen felépítette a közeget, szereplőket, itt a húdefasza zúzáson túl csak az eredmény nélküli erőlködés van, hogy legyen dráma meg karakter is. Nincs. + A Predator I-II-Prey snippet a végén már röhejes.

Mars Express: Wow, wow! Csodálatos cyberpunk noir, ami bár rengeteg ismert panelt hajigál egymásra (de azt is okosan és éretten), közben tele van szenzációs és stílusos ötletekkel is, nem fél felnőttként kezelni a nézőt, és az animációja is remek. A huge breath of fresh fucking air.

Szeretném indítványozni, hogy Mehringer Szar az élet című száma legyen az ország hivatalos himnusza, amíg el nem takarítjuk ezeket a geciket odafent.

The Sword and the Sorcerer: Au 80s sword & sorcery B-hullám egyik legjobbja, van benne kastély, mágia, vér, humor, csöcs, minden, ami kell, és: atmoszféra, mert Pyunnak nagyon jó szeme van a vizualitáshoz. A közepén leül kicsit, a "Sorcerer" pedig lehetett volna durvább a fináléban, de így is fasza.

I love the smell of consequences in the morning. Thank you, @dragoncon.org

Hold up! Miért nem szólt nekem senki, hogy Park Chan-wook új filmje (No Other Choice) egy Westlake-adaptáció??? Mármint nyilván eddig is érdekelt, de így meg főleg!

Warfare: A filmmel szembeni fő kritikát, hogy szinte nincs se sztorija, se karakterei, és valahol inkább egy valós ütközet rekreálása, mint hagyományos értelemben vett filmélmény, én onnan nézem, hogy lényegében csak lehámozza magáról a hasonló amerikai háborús filmek minden tipikus sallangját...

Deathstalker (1983): Gyengus, Roger Corman-féle Conan-utánlövés amatőr megvalósítással (a filléres költségvetést nem nagyon sikerül tehetséggel ellensúlyozni), pocsék színészekkel & rengeteg csöccsel - nem veszi magát komolyan, és van benne valami szimpatikus bárdolatlanság, ami segíti az élvezetét.

Az összes fővárosi tiszás, dk-s, vitézys képviselőt egyenként fel kéne kérdezni, hogy ezt hogy a faszba gondolták. A törvény DK-s beterjesztője külön dicséretet érdemel - jó tudni, hogy az ellenzék FONTOS dolgokkal (a legszegényebbek megbaszása) foglalkozik ezekben a súlyos időkben. (Kurva anyátok.)

Deep Space Nine S7: End of the road, baby! Nekiállunk az utolsó évadnak, amivel ugyan már túl vagyunk a sorozat csúcsán, de még mindig nagyon jó, az arányában több közepes mellett bivalyerős epizódok is vannak, és ugye nagy, kilencrészes sztorival zárul az egész, ami elég fasza.

Igen. Minden szava.

Ha az önmagában nem lenne elég, hogy hugyadék AI-videóval kampányolnak, ráadásul most ez. A saját üzenetük lényegét szarják arcon. Kedves #Erste: gyáva, gerinctelen, semmirekellő taknyok vagytok. telex.hu/belfold/2025...

Fracassi: Fiúk a völgyben: 1900-es évek elején, világtól elzárt fiúotthont démonok szállnak meg. Kibaszott hideglelős, remek karakterekkel teli, hitkérdésekkel izgalmasan megbolondított, szuper hatásosan felépített horror - évek óta a legjobb, amit olvastam.

Doesn’t matter how many great horror movies get made, doesn’t matter how many times they’ve saved the theatrical movie business since Covid…the genre still can’t get any respect. The “it’s not a horror movie” crowd is always there. This includes filmmakers who can’t admit they made a horror movie.

Deep Space Nine, S6: Súlyos cucc! Az első hat, nagyjából összefüggő háborús sztoriepizód rögtön brutális erővel rúgja be az évad ajtaját, aztán a vége felé az In the Pale Moonlight tévétörténeti zsenialitása kilövi a sztratoszférába. Igaz, utána sajnos már megkezdődik a sorozat enyhe hanyatlása...

Fülbemászó!

Az összes cég bekaphatja a bálnafaszt, ami fosadék "AI" botot használ ügyfélszolgálati panaszkezelésre - túludvariaskodó, semmitmondó válaszok, érvekkel szembeni süketség, zéró tényleges ügyintézési hatáskör, chat bullshit indokkal való, önkényes lezárása - és más opciót nem kínálnak a vevőnek.

Cosby: Bűnösök vére folyjon: Mocsokba merülő déli gótika okés sztorival, nagyon erős karakterekkel és atmoszférával, ill mélységes dühvel az aktuális (és a délen általános) politikai realitás iránt. Azért néha egymás után öt súlyos, hatásvadász hangulatleíró mondat helyett kettő is megtette volna...